Intézménymutató:
Magyar Polgari Part/Szovetseg/Egyesulet/MPP/MPSZ/MPE/ (Romania)
2003. december 13.
Jövőre Ladányi László városi RMDSZ-elnök indul a szövetség színeiben Székelyudvarhelyen, a polgármester-választáson. Az 1989-es változások óta a Küküllő-parti városnak kizárólag függetlenként megválasztott polgármesterei - Ferenczy Ferenc és Szász Jenő - voltak. 2000-ben Antal István parlamenti képviselő próbálkozott sikertelenül Szász ellenében. A Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő polgármester egyelőre nem nyilatkozik azzal kapcsolatban, hogy a jövő évi választásokon indul-e egy harmadik mandátumért. /Ladányit indítja az udvarhelyi RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./
2004. január 5.
Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Szövetség is saját polgármesterjelöltet állít – jelentette be Tőkés András a Polgári Mozgalom január 3-i székházavatóján. Az RMDSZ és a Kiss Kálmán-féle szabad demokraták után az MPSZ a harmadik szervezet, amely magyar jelöltet készül állítani a megyeszékhelyen. Az RMDSZ jelöltje Kelemen Atilla. Ere a döntésre azért volt szükség, mert az egypártrendszer egysége helyett a közakarat diktálta sokszínű egységet óhajtják megteremteni, hangsúlyozta beszédében Szász Jenő, az MPSZ országos vezetője is, aki szerint itt az ideje, hogy „a szavazókból választókat kreáljunk”. Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlévőket, hogy vegyék saját kezükbe a sorsukat. Tőkés András jelképesen birtokba vette a székházat. Az épületet, melyet két utca választ el az RMDSZ székházától, Szőcs Géza, a szövetség egykori főtitkára biztosította, tatarozására közadakozásokból került sor. Az avatóünnepélyt még 2003 nyarára tervezték, de egy betörés miatt az MPSZ kénytelen volt elhalasztani az eseményt. Néhány hónappal ezelőtt a központifűtés-rendszer kazánját lopták el ismeretlen tettesek, jelenleg a homlokzatot firkálják össze, szinte heti rendszerességgel. /Szucher Ervin: Szavazók helyett választókat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./
2004. január 8.
Több frissen alakult magyar politikai szervezet bejelentette, hogy saját jelölteket állít az önkormányzati választásokon. Marosvásárhelyen három magyar polgármesterjelölt indul, emellett Szilágy megyében négy településen, míg Szatmár megyében egy helységben kell választaniuk a polgároknak magyar jelöltek közül. Az eddigi jelek szerint Kolozs megyében nem hoznak létre magyar ellenszervezetet. Szilágy megyében, Zilahon két polgári kör is működik, de a két szervezet vezetői ellentétesen ítélik meg a polgári körök szerepét. – Nem tudnám elviselni, ha miattam kevesebb magyar tisztségviselő kerülne be a helyi és a megyei tanácsba Zilahon – nyilatkozta Sándor József zilahi bőrgyógyász, az egyik helyi polgári kör vezetője, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének munkájában is részt vállalt. Ezzel szemben a Szilágysági Magyar Polgári Egyesület, a Pécsi Ferenc parlamenti képviselő vezette Szatmári Polgári Egyesület fiókszervezete egyelőre négy településen, Zilahon, Szilágysomlyón, Debrenben és Szilágycsehben akar saját polgármester-jelöltet indítani. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezetésével alakult Magyar Polgári Szövetségen kívül – amelynek eltökélt szándéka, hogy Székelyföldön jelölteket állítson – Nagyváradon és Máramarosban is léteznek polgári körök. /Borbély Tamás: Az egység és az egységbontás dilemmája Kolozs megyében egyelőre nem vetődik fel a kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2004. január 8.
Január 10-én Marosvásárhelyen, a Diakóniai Központban bemutatják Borbély Zsolt Attila és Szentimrei Krisztina Erdélyi magyar politikatörténet 1989-2003 között című könyvét. Szervező a Maros megyei Magyar Polgári Szövetség. /Könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./
2004. január 8.
Több frissen alakult magyar politikai szervezet bejelentette, hogy saját jelölteket állít az önkormányzati választásokon. Marosvásárhelyen három magyar polgármesterjelölt indul, emellett Szilágy megyében négy településen, míg Szatmár megyében egy helységben kell választaniuk a polgároknak magyar jelöltek közül. Az eddigi jelek szerint Kolozs megyében nem hoznak létre magyar ellenszervezetet. Szilágy megyében, Zilahon két polgári kör is működik, de a két szervezet vezetői ellentétesen ítélik meg a polgári körök szerepét. – Nem tudnám elviselni, ha miattam kevesebb magyar tisztségviselő kerülne be a helyi és a megyei tanácsba Zilahon – nyilatkozta Sándor József zilahi bőrgyógyász, az egyik helyi polgári kör vezetője, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének munkájában is részt vállalt. Ezzel szemben a Szilágysági Magyar Polgári Egyesület, a Pécsi Ferenc parlamenti képviselő vezette Szatmári Polgári Egyesület fiókszervezete egyelőre négy településen, Zilahon, Szilágysomlyón, Debrenben és Szilágycsehben akar saját polgármester-jelöltet indítani. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezetésével alakult Magyar Polgári Szövetségen kívül – amelynek eltökélt szándéka, hogy Székelyföldön jelölteket állítson – Nagyváradon és Máramarosban is léteznek polgári körök. /Borbély Tamás: Az egység és az egységbontás dilemmája Kolozs megyében egyelőre nem vetődik fel a kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2004. január 8.
Több frissen alakult magyar politikai szervezet bejelentette, hogy saját jelölteket állít az önkormányzati választásokon. Marosvásárhelyen három magyar polgármesterjelölt indul, emellett Szilágy megyében négy településen, míg Szatmár megyében egy helységben kell választaniuk a polgároknak magyar jelöltek közül. Az eddigi jelek szerint Kolozs megyében nem hoznak létre magyar ellenszervezetet. Szilágy megyében, Zilahon két polgári kör is működik, de a két szervezet vezetői ellentétesen ítélik meg a polgári körök szerepét. – Nem tudnám elviselni, ha miattam kevesebb magyar tisztségviselő kerülne be a helyi és a megyei tanácsba Zilahon – nyilatkozta Sándor József zilahi bőrgyógyász, az egyik helyi polgári kör vezetője, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének munkájában is részt vállalt. Ezzel szemben a Szilágysági Magyar Polgári Egyesület, a Pécsi Ferenc parlamenti képviselő vezette Szatmári Polgári Egyesület fiókszervezete egyelőre négy településen, Zilahon, Szilágysomlyón, Debrenben és Szilágycsehben akar saját polgármester-jelöltet indítani. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezetésével alakult Magyar Polgári Szövetségen kívül – amelynek eltökélt szándéka, hogy Székelyföldön jelölteket állítson – Nagyváradon és Máramarosban is léteznek polgári körök. /Borbély Tamás: Az egység és az egységbontás dilemmája Kolozs megyében egyelőre nem vetődik fel a kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2004. január 9.
Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, területi RMDSZ-elnök kijelentéseit bírálta január 8-i sajtótájékoztatóján a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) két vezetője, Tulit Attila és Kónya Ádám, mindketten városi tanácstagok. Egyúttal bejelentették, hogy a helyhatósági választásokon külön polgármesterjelöltet állít az MPSZ ,,Sepsiszentgyörgyön és minden olyan településen, ahol erre igény mutatkozik”, Székelyföld-szerte. /(demeter): Külön polgármesterjelölt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./
2004. január 9.
Lakossági fórumon, előválasztáson lehetne dönteni egy közös marosvásárhelyi polgármesterjelölt személyéről, amennyiben az RMDSZ és a Magyarok Szabad Szövetsége (MSZSZ) elfogadja a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) javaslatát a jelöltek választások előtti megmérettetéséről. Kiss Kálmán MSZSZ-elnök támogatja a lakossági fórum összehívását. Az RMDSZ Kelemen Atilla képviselőt jelöli a polgármesteri tisztségre, az MSZSZ pedig még nem döntött a jelölt személyéről. Információk szerint az MPSZ Donáth Árpád volt főtanfelügyelő-helyettest indítaná a megmérettetésen. Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke bejelentette: a szervezet saját jelölteket állít a helyhatósági választásokon Székelyföld minden olyan településén, ahol erre igény mutatkozik. Szász Jenő MPSZ-elnök elmondta, a szervezet egyelőre nem döntötte el, hogy olyan településeken állít-e majd jelölteket, ahol a 20, vagy olyan településeken, ahol a 15 százalékot haladja meg a magyarság számaránya. „Megegyezésre fogunk törekedni a parlamenti választások során” – tette hozzá az elnök. /Demeter Virág-Katalin, Lepedus Péter: Közös magyar jelölt Marosvásárhelyen? = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./
2004. január 10.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Kolozs megyében is jelölteket szándékozik állítani az önkormányzati választásokon. Még nem tisztázott, hogy külön vagy közös listán szerepelnek-e majd az RMDSZ és az MPSZ jelöltjei – derül ki a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterrel, az MPSZ elnökével készített interjúból. Az MPSZ szándéka az, hogy helyi és megyei tanácsosai, valamint polgármester-jelöltjei legyenek Székelyföld valamennyi településén, mert a magyar többség lehetővé teszi a versenyhelyzetet. Ezáltal nem veszélyeztetik a magyar jelenlétet a helyi testületekben. Az MPSZ elképzelései szerint Székelyföldön, az 50 százalék fölötti magyar lakosságú településeken nyugodtan lehet versenyezni. A többi területen, ahol 15-20 százalék fölött van a magyarság aránya, szintén lehet tanácsosi listákat állítani az RMDSZ mellett. A polgármester-jelöléseknél viszont az 50 százalék alatti magyar lakosságú településeken azt javasolják, hogy legyen előválasztás, amelyen a magyar jelöltek megmérkőzhetnek egymással. /Borbély Tamás: /Kolozs megyében is ellenjelölteket állítanának. Interjú Szász Jenővel, az MPSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2004. január 12.
Spekulációnak nevezte Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökének kijelentését, miszerint lehet, hogy Kolozsváron önálló tanácsosi listát indítanak. Kónya-Hamar szerint az elégedetlenség csupán az RMDSZ központi vezetőségével szemben fogalmazódott meg. A megyei szervezet azonban kész tárgyalni a közösségi képviselet megoldásáról. /Borbély Tamás: Kónya-Hamar: Spekuláció a megyei ellenjelöltek indítása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2004. január 13.
A Maros megyei Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az RMDSZ Maros megyei szervezete ügyvezető elnöksége által közzétett állásfoglalásra (Népújság, jan. 8.) válaszolt. Kifejtették, hogy a helyhatósági választásokon az MPSZ Marosvásárhelyen és a megye minden helységében, ahol szükségesnek tartja, saját polgármesterjelöltet és tanácsosi jelöltlistát állít, elutasítva a vádat, miszerint a magyarság egysége ellen cselekedne. Az MPSZ ugyanis elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ gyakorlatát: a jelöltek "bizonyos körök" általi kijelölése révén csorbítják a magyar választópolgárok választási jogát. Az MPSZ tudatában van az egységes fellépés fontosságának, ezért kijelenti, hogy titkos szavazással, előválasztásokon kell eldönteni azt, hogy ki legyen Marosvásárhely egyetlen, minden választópolgár által támogatott magyar polgármesterjelöltje, valamint a tanácsosjelöltek. /Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
2004. január 15.
Frunda György RMDSZ-szenátor január 14-én kijelentette, hogy a szövetség vezetői hajlandók tárgyalni a Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ) a marosvásárhelyi magyar polgármesterjelölt kapcsán, de kizárt minden megállapodást a Romániai Magyar Szabaddemokrata Szövetséggel (RMSZSZ). /Az RMDSZ hajlandó tárgyalni Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./
2004. január 15.
Január 14-én Székelyudvarhelyen ülésezett a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőtestülete. Az ülésről Szász Jenő, az MPSZ elnöke, Tőkés András, a szövetség Maros-megyei, valamint Tulit Attila a sepsiszéki szervezet vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondták, az ülésen nyílt levelet fogalmaztak meg Medgyessy Péter magyar miniszterelnök részére, melyben kérték, hogy – az RMDSZ-szel együtt – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, illetve az MPSZ képviselői is kapjanak meghívást a Magyar Állandó Értekezlet soron következő ülésére. Ugyanakkor felkérték a miniszterelnököt, hogy támogassa a magyar kormányzat az erdélyi magyarság kettős állampolgárság iránt megfogalmazott igényét, illetve autonómia-törekvéseit. A vezetőtestület döntése értelmében január 31-én Székelyudvarhelyen kerül sor az MPSZ első kongresszusára. /Szász Emese: Levél Medgyessynek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./ Szász Jenő kifejtette, hogy valamennyi olyan településen részt fognak venni a helyhatósági választásokon, ahol a magyarság a lakosság 15-20 százalékát képezi. Polgármester jelölésre ott kerül sor, ahol 50 százalék fölötti a magyar lakosság. A helyhatósági választásokra a jelöltállításokat áprilisig el fogják dönteni. Az MPSZ arra törekszik, hogy a romániai magyarságnak legyenek parlamenti jelöltjei is. /Bágyi: Udvarhelyen az MPSZ vezetősége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 15./
2004. január 16.
Frunda György cáfolta a sajtóban megjelent hírt, miszerint az RMDSZ kész lenne a Magyar Polgári Szövetséggel tárgyalóasztalhoz ülni. Frunda hangoztatta, az RMDSZ az egyedüli törvényes képviselet Romániában, amely eredményesen képviselte a magyarság érdekeit és értékeit, és ezentúl is ezt fogja tenni. /Antal Erika: Nem tárgyalnak az MPSZ-szel. = Krónika (Kolozsvár), jan.16./
2004. január 16.
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere egy interjúban leszögezte, hogy a választásokra készülő "MPSZ – Magyar Polgári Szövetség – szándéka az, hogy helyi és megyei tanácsosai, valamint polgármester-jelöltjei legyenek Székelyföld valamennyi településén". Hozzátette: "Ez a modell Nagyváradra és Szatmárnémetire is érvényes". Kiss János, a lap munkatársa mindezt elutasította: „ami eddig nem sikerült a nagy-romániásoknak, sikerül majd a magyar mániásoknak.” A különlistás polgári ötlettel képviselet nélkül maradnának. Kiss még azt is állítja: ha a kilencvenes évek elején nem tették volna időnap előtt "közhírré", az autonómia a legtöbb székely településen ÖNMAGÁTÓL is megvalósulhatott volna. /Kiss János: Modellezők. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./
2004. január 16.
Nem vehet részt az RMDSZ belső előválasztásain a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi szervezete – mondotta Tulit Attila, az MPSZ sepsiszentgyörgyi elnöke január 15-i sajtóértekezletén. Tulit tisztázta, az MPSZ nem platformja az RMDSZ-nek, hanem a magyar nemzeti közösség önálló érdekvédelmi szervezete. Tulit ismertette a polgári szövetség választási stratégiáját: ahol a magyarság a lakosság felénél nagyobb hányadát teszi ki, ott szervezete önálló magyar polgármesterjelöltet és tanácstagjelölteket állít, ahol pedig 50 százalék alatti a magyar lakosság aránya, ott közösen szervezett összmagyar előválasztásokat tart szükségesnek, tisztázandó, ki induljon magyar színekben az önkormányzati (tanácsi) választásokon. Másként képzeli el az MPSZ március 15-e megünneplését, fel is kértek két ,,olyan hiteles személyiséget”, mint Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató és Gazda Zoltán színművész, hogy mint társszervezők folytassanak tárgyalásokat a többi magyar szervezettel a nemzeti ünnep közös megülése érdekében. /(b. kovács): Közösen ünnepelni, külön politizálni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./
2004. január 19.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke kifejtette: a szövetség nem híve a kizárásoknak, ő azonban erkölcsi kérdésnek tartja, hogy a helyhatósági választásokon részt vevő MPSZ-jelöltek lemondjanak az RMDSZ-ben betöltött tisztségeikről. Szász Jenő leszögezte, továbbra is nyitott RMDSZ-szel a párbeszédre. "A legjobb állásfoglalás az, amelyet eredetileg Frunda György szenátor fogalmazott meg, hogy Marosvásárhelyen kész tárgyalni az MPSZ-szel. Sajnos utólag, Markó Béla RMDSZ-elnök hatására támadni kezdett bennünket", mondta Szász. Elmondta: ha Markó Béla felelős politikusnak tartja magát, nem engedheti meg magának, hogy kijelentse: nem ül le tárgyalni Tőkés Lászlóval vagy Szász Jenővel, mivel "nem képviselheti a magyar közösséget az, aki nem hajlandó tárgyalni egy másik magyarral". /Le kell mondaniuk RMDSZ-tisztségeikről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2004. január 19.
A sajtóban megjelent, hogy Frunda György szenátor a marosvásárhelyi magyar polgármester-jelölés kapcsán úgy vélekedett: az RMDSZ nyitott a párbeszédre a Magyar Polgári Szövetséggel, de kizár minden megállapodást, a Kis Kálmán-féle Romániai Magyar Szabad Demokrata Szövetséggel (RMSZSZ), melyet kullancspártnak nevezett. A hír kapcsán Kis Kálmán, RMSZSZ elnöke kijelentette: ha a Magyar Szabad Demokrata Szövetség „kullancspárt", akkor Frunda György a főkullancs, mert 1990-ben, még mielőtt átnyergelt volna az RMDSZ-re, eredetileg az RMSZSZ elődjeként ismert Romániai Magyar Független Párt jelöltjeként jutott a közös listán a parlamentbe. Frunda György viszont leszögezte, hogy nem volt soha más alakulatnak tagja, mint az RMDSZ-é. /Bögözi Attila: Kullancs és környéke avagy tiszta vizet a pohárba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2004. január 20.
Romániában csak olyan jellegű intézményeket lehet elismerni, amelyeket az ország alkotmánya rögzít – jelentette ki január 18-án Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. A miniszter a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által január 17-én Sepsiszentgyörgyön elfogadott székelyföldi autonómia-statútum kapcsán válaszolt újságírói kérdésre. – A magyar kormány semmilyen formában nem kívánja az egységbontó törekvéseket támogatni, ezért a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) februári ülésére nem tervezi meghívni sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), sem a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), sem pedig az erdélyi Magyar Polgári Szövetséget – közölte Kovács László külügyminiszter. Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke leszögezte: azok a romániai magyar politikusok, akik saját meggyőződésüket követve, vagy egyes magyarországi politikai körök ösztönzésére a magyar–román szembenállást helyezik előtérbe, az elmúlt években semmilyen eredményt nem tudtak felmutatni. /Az egyetlen partner az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
2004. január 21.
Nemcsak a román sajtó és a román politikusok támadják a székely tanácsokat és a Magyar Polgári Szövetséget, hanem a Romániai Magyar Szó és a Népújság munkatársai is. Barabás István cikkében támadta Tőkés Lászlót és Csapó Józsefet, akik két táborra osztják a hagyományosan összetartó szavazóbázist. Funar követelte, hogy kormány, ügyészség, rendőrség a törvény szigorával lépjen fel az alakuló tanácsok ellen. Barabás hozzátette: Funar véleményét a kutya sem veszi figyelembe, „Tőkés Lászlónak és Csapó Józsefnek, a két fő-tanácsnoknak haja szála sem görbült, ami részben az RMDSZ érvelésének is köszönhető: javasolgatni, tervezgetni, sőt Szövetségünket fúrogatni mindenkinek jogában áll” Barabás szerint „a romániai magyar szakadárpolitika január 17-én egy nyilvánvalóan életképtelen autonómiatervezettel újabb fejezetet” írt történetébe. Corneliu Vadim Tudor az RMDSZ-t támadó nemzeti tanácsoknak emlékművet helyezett kilátásba. A szenátusban 2003. március 10-én kijelentette: „Amikor majd Tőkés László alaposan szétveri az RMDSZ-t, hozzám jösztök, hogy bevigyelek a politikába. Tőkés László is tett valami jót az életében: megosztotta az RMDSZ-t. Emeljünk szobrot neki!” Gyarmath János március 15-én tudósítást közölt erről a szenátusi vitáról, megjegyezve: „Erre a szoborra vágyna a püspök úr?! Vélem, hogy nem. Csakhogy az áskálódást folytatva, akár ide is eljuthat.” Barabás szerint Tőkés László és áskálódó hívei is megérdemlik azt a bizonyos emlékművet, amelyet a román extrémizmus akar emelni mindazoknak, akik a romániai magyar kisebbség erejét gyengítik. Az RMDSZ-t három irányból éri szüntelen támadás: A Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca Egyesület és Tőkés László tábora részéről. Miközben Tőkés László és elvbarátai kígyót-békát kiabálnak az RMDSZ-re, a román politikai elit pozitívan ítélte meg az RMDSZ szerepét. /Barabás István: Hasraesés magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2004. január 21.
Nem válhat a napi politika színterévé március 15-ének a megünneplése – véli a Magyar Polgári Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete, ezért javaslatot tett az ünnepségek közös szervezésére. „Az MPSZ társszervezőként kíván részt vállalni az ünnep programjának összeállításában, ennek érdekében együttműködne az RMDSZ-szel és a civil szervezetekkel” – jelentette be Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi elnöke egyetért azzal, hogy ne engedjék a napi politikát eluralkodni a magyar nemzeti ünnepen. A Krónika kérdésére elmondta, polgármesterként lényeges szerepet vállal a szervezésben, és nagyon fog figyelni arra, hogy se az egyik, se a másik tábor szónokai ne használják ki az ünnepet. /Farkas Réka: Közösen ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./
2004. január 23.
Kovács László külügyminiszter úgy látja, méltánytalan lenne, ha a jelentős tagsággal és szavazótáborral rendelkező, az elmúlt tíz év alatt komoly eredményeket felmutató RMDSZ mellett három új romániai magyar szervezet ugyanolyan szavazati joggal jelenne meg a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT). "Ha a magyar kormány a radikális szervezetekre az RMDSZ-szel egyenjogú partnerként tekint, az ő szintjére emeli velük a kapcsolattartást, akkor ezzel mintegy elismeri egységbontó törekvéseiket, és az erdélyi magyarság számára eredményeket nagy valószínűséggel nem hozó tevékenységüket" – hangsúlyozta Kovács László. Szerinte attól lehet tartani, hogy az EMNT, a SZNT és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség fellépése megosztja az RMDSZ-t – "tagságuk egy része az RMDSZ-nek is tagja" –, és az egész erdélyi magyarságot is. "Az év végi parlamenti választásokon még az is előfordulhat, hogy a több magyar párt és szervezet egymással való versengése miatt egyik sem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt" – fűzte hozzá. A külügyminiszter leszögezte: a magyar kormánynak az RMDSZ-szel egyeztetve kell alakítania viszonyát az EMNT-vel, az SZNT-vel és az erdélyi Magyar Polgári Szövetséggel. Kovács László szerint Tőkés László nyitott ajtón dörömböl, amikor azt követeli, hogy a magyar kormány foglaljon egyértelműen állást a romániai magyarság autonómiatörekvéseivel kapcsolatban. "Az autonómiát a kisebbségi jogok érvényesülése legátfogóbb keretének tekintjük, de az európai tapasztalatok alapján csak olyan autonómiát tartunk működőképesnek, amelyet a többség és a kisebbség tárgyalások útján hoz létre, egy megállapodás alapján" – jelentette ki a külügyminiszter. /Kovács László: a kormánynak az RMDSZ-szel kell egyeztetnie. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2004. január 23.
Tizenhat polgári kör közel száz képviselője vett részt január 22-én Marosvásárhelyen a Diakóniai Központban azon a gyűlésen, amelyen a polgári körök által javasolt négy polgármesterjelölt közül titkos szavazással döntöttek arról, ki lesz a Magyar Polgári Szövetség jelöltje Marosvásárhelyen a június 6-i helyhatósági választásokon. A jelöltek – Berekméri Sándor, Donáth Adél, Csata Ernő, Ölvedi Zsolt – bemutatkozását követően a jelenlevők kérdéseket intéztek hozzájuk. A titkos szavazás eredményeként Donáth Adél lett az MPSZ polgármesterjelöltje. Tőkés András, az MPSZ megyei elnöke bejelentette, hogy január 31-én az MPSZ Székelyudvarhelyen megtartja első kongresszusát. /(mózes): Donáth Adél az MPSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./
2004. január 23.
Tárgyalást kezdeményez a sepsiszentgyörgyi Magyar Polgári Szövetség egy, az RMDSZ-szel közös összmagyar előválasztásról. Egy héttel ezelőtt az MPSZ még elutasította az RMDSZ tárgyalási indítványát. Tulit Attila, az MPSZ alelnöke január 22-én viszont már úgy nyilatkozott, hogy tárgyalnak erről. Az MPSZ vezetősége bejelentette, fölöslegesnek tartja az előválasztásokat azokon a székelyföldi településeken, ahol a lakosság több mint fele magyar, ám ahol ennél kisebb az arány, összmagyar előválasztásokon kellene kiválasztani a magyarság által támogatott jelölteket. Alsó-Háromszéken csupán két településen, Előpatakon és Hídvégen kevesebb mint ötven százalék a magyar lakosok száma. /Farkas Réka: Közös RMDSZ–MPSZ előválasztások? = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./
2004. január 23.
Saját listát állít az önkormányzati választásokon a Magyar Polgári Egyesület (MPE). A szervezetnek polgármesterjelöltje is lesz – jelentette be Nagyváradon január 22-én a sajtóértekezlete Sárközi Zoltán és Orbán Mihály, a szervezet két helyi társelnöke. A polgármesterjelölt személyéről még nem döntöttek, arra február elején kerül sor. Az MPE a megye más településein is szándékozik jelölteket indítani, ha ez nem veszélyezteti a magyar érdekképviseletet. Az Magyar Polgári Egyesület választási kampánya január 28-án indul, amikor is a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében, polgári fórumon mutatják be azokat, akik vállalják a helyhatósági választáson való megmérettetést. „Alternatívát kívánunk nyújtani a magyarságnak, hogy szavazókból ismét választókká váljanak” – jelentette ki Sárközi Zoltán. Az MPE vezetői elégedetlenek a városi és a megyei önkormányzatban tevékenykedő RMDSZ-frakció munkájával. A 2000-es helyhatósági választásokon a mintegy 48 ezer váradi magyar választópolgár közül 17 ezer szavazott az RMDSZ listájára. /Pengő Zoltán: A hónap végén indul a kampány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./
2004. január 24.
Jelöltet állított Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Szövetség. Az MPSZ, vezetőinek bevallása szerint, alternatívát kívánnak nyújtani a magyar választóknak, azokra a szavazókra alapoznak elsősorban, akik állítólag nem adnák voksukat az RMDSZ jelöltjére, a távolmaradókra, vagyis a kiábrándultakra. A polgári körök jelöltje, Dónáth Adél közgazdász, évek óta a megyei tanfelügyelőség főkönyvelője. Jó szakembernek tartják. Közigazgatási tapasztalatot megyei RMDSZ-tanácsosként szerzett. Arra is választ kell adni, hogy magyar vereség esetén ki lesz a felelős? Mert a vereség közös lesz. /Antalfi Imola: A vereség közös lesz. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./
2004. január 24.
Demény Péter idézte Kolumbán Gábor és Salat Levente korábban /Krónika, jan. 10./ megjelent írását az autonómiáról. A két írás hasonló megállapításokat tartalmazott. Kolumbán Gábor szerint: „Ami az EMNT és az MPSZ megjelenését illeti: nem látom a tartalmat. Nem látom a nézetek, stratégiák ütköztetését, nincs jelen ebben a folyamatban a szakmaiság és a nyilvánosság. Tulajdonképpen mi a munka tárgya? Ha az autonómia kivívása szerepel elsődleges célként, fenntartásaim vannak. Ha az RMDSZ szlogenje a Kis lépésekben menetelünk, de biztosan nem tudjuk, hogy merre lehetne, akkor a másik oldalé az, hogy Kikiáltjuk!, megszavaztatunk egy statútumot a román parlamenttel. Ennek semmi realitása nincs, nincsenek olyan politikai erők, amelyek rávehetnék Bukarestet, hogy egy autonómiastatútumot megszavazzon a magyarságnak.” Salat Levente ugyanerről: „…a romániai magyarság nevében eljáróknak és nyilatkozóknak azt kell belátniuk, hogy az autonómia nem panacea, és nem vívható ki egyoldalú politikai nyilatkozatok révén: létrehozásához és hatékony működtetéséhez önkorlátozásra, politikai bölcsességre és sok szakértelemre leend szükség – feltétlenül többre, mint amennyiről az erdélyi magyarság politikai elitje eddig tanúbizonyságot tett.” Demény hozzátette: Kolumbán Gábor kiszorult a nyilvánosságból, Tőkés László viszont az autonómiát kiáltók emblematikus alakja lett. Demény hibának tartja, hogy az EMNT a Bakk Miklós vezette politológuscsoport autonómiatervezete helyett Csapó I. Józsefét támogatja. Demény, a balliberális, MSZP-közelli Erdélyi Riport munkatársa szükségesnek tartotta, hogy kitérjen a „karrierista Bayer Zsoltra, aki szerint ha a bekeményítés nem eredményes, jöjjön a polgárháború. Kolumbán Gábor leszögezte, „a két szembenálló erdélyi magyar tábor úgy beszél, mintha nem lennének románok Erdélyben, mintha a Székelyföldön nem alakult volna ki egy párhuzamos román társadalom, mivel az itt élő románok nem tudtak beilleszkedni a mienkbe”. Demény az RMDSZ-t is hibáztatta: Az RMDSZ vezetősége persze nem szabadulhat attól a felelősségtől, amely azért hárul rá, mert a dolgok idáig fajultak. Az RMDSZ minden konfliktust el akart kerülni. Markó Béla és köre megsértődött és úgy mutogat az egykori tiszteletbeli elnökre és társaira, mintha mindenért kizárólag ők lennének a vétkesek. Markóék kijelentették, hogy nem tárgyalnak velük, ez nagy hiba. Közben pedig a szövetség elnöke Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről címmel levelet közölt a magyarországi és itthoni lapokban. Azonban a párbeszédre való felhívás nem elég hiteles. Demény úgy látja, hogy mindkét félnek szembe kell néznie a ténnyel: az egység éppúgy nem panacea, mint az autonómia. /Demény Péter: Egy szkeptikus elemzés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./
2004. január 24.
Január 23-án felavatták fel a Magyar Polgári Szövetség gyergyói székházát. Gyergyószentmiklóson, a bérelt főtéri ingatlan áldását megelőző beszédében Hajdó István főesperes-plébános a nemzet előtt álló nehéz útra figyelmeztetett: „vészhelyzetben vagyunk, de nem szabad félnünk, hanem szövetségre kell lépni Istennel” – hangsúlyozta. A főesperes Márton Áron püspök példáját hozta fel a meg nem alkuvásra. A nemzeti színű díszszalagot Szász Jenő MPSZ-elnök és Árus Zsolt alelnök vágta el. Árus beszédében az „új egypártrendszerből” való kitörés példáját a gyergyószentmiklósi tanács történetével, a 2000-ben a Nemzeti Liberális Párt színeiben tisztséghez jutott nyolc magyar képviselővel példázta. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, MPSZ-elnök kiemelte: az MPSZ legfontosabb üzenete megteremteni a választás szabadságát Erdély magyarjainak, a „politikai szolgáltatást” nyújtó szervezetek számának gyarapításával. /Gergely Edit: Székházat avatott Gyergyóban az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./
2004. január 24.
Nyolc Szatmár megyei település képviseltette magát a polgári egyesületek január 23-i szatmárnémeti közgyűlésén. Elhatározták, hogy a helyhatósági választáson való részvétel érdekében egyesülnek az országosan bejegyzett Polgári Szövetséggel, megkezdik a választási program kidolgozását, illetve hozzáfognak a márciusra tervezett Történelmi Főutca című műsor megszervezéséhez. Februárban megnevezik a megyében az egyesület által állítandó összes polgármesterjelöltet. Pécsi Ferenc, a Szatmári Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöke az utóbbi hónapokban lezajlott, az egyesület életét is érintő eseményeket vázolta fel: december 13–án Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd ez év január 9-én összeült az ott megválasztott Állandó Bizottság. Kádár Ferenc nagykárolyi egyesületi elnök szerint minden olyan településen meg kell méretkezni, ahol szövetségi jelölt is van. Számítanak a Német Demokrata Fórum támogatására is. /Princz Csaba: A nyilvánosság elé lépett a polgári oldal. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 24./
2004. január 24.
Nyolc Szatmár megyei település képviseltette magát a polgári egyesületek január 23-i szatmárnémeti közgyűlésén. Elhatározták, hogy a helyhatósági választáson való részvétel érdekében egyesülnek az országosan bejegyzett Polgári Szövetséggel, megkezdik a választási program kidolgozását, illetve hozzáfognak a márciusra tervezett Történelmi Főutca című műsor megszervezéséhez. Februárban megnevezik a megyében az egyesület által állítandó összes polgármesterjelöltet. Pécsi Ferenc, a Szatmári Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöke az utóbbi hónapokban lezajlott, az egyesület életét is érintő eseményeket vázolta fel: december 13–án Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd ez év január 9-én összeült az ott megválasztott Állandó Bizottság. Kádár Ferenc nagykárolyi egyesületi elnök szerint minden olyan településen meg kell méretkezni, ahol szövetségi jelölt is van. Számítanak a Német Demokrata Fórum támogatására is. /Princz Csaba: A nyilvánosság elé lépett a polgári oldal. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 24./
